Az emberre ható megbetegítő tényezők között jelentős szerep jut a belső terek “szabad levegő hiányának" (negatív levegőionok lecsökkenése, CO2 tartalom felnövekedése, kórokozók elszaporodása stb.).A jól megválasztott helyeken alkalmazott légcsatornák szellőző hatása jól hasznosítható nedves, vastag falak és más szerkezetek védelménél. A levegő keringését napsütötte és árnyékos oldali szellőzőnyílásokkal - szükség esetén kevés gépi rásegítéssel oldhatjuk meg.
Napjaink legnagyobb részét zárt helyiségekben töltjük, nem mindegy tehát, milyen a benti levegő minősége. A rossz, vagy rosszul beállított szellőztető-berendezések, a ritka szellőztetés, a bútorfestékekből, lakkokból kipárolgó káros anyagok fejfájást, kellemetlen közérzetet, fáradtságot okozhatnak.
Kockázatok; Oxigén, Ózon, Páratartalom, Szagok, Kipárolgások, Por
A levegő 78% nitrogént, 21% oxigént tartalmaz, a maradék egy százalékot különféle nemesgázok alkotják. A belégzés során oxigént juttatunk a szervezetünkbe és széndioxidot lélegzünk ki. Bár szükségünk van az "oxigéndús levegőre", a levegő oxigéntartalma akár 16%-ig csökkenhet, anélkül, hogy ezt észrevennénk, és az eredeti (1%-nál jóval kevesebb) széndioxid- koncentráció három- négyszeresére növekedése is jól elviselhető.
A szellőzés egy természetes formája gyakran elkerüli a figyelmünket - ez a levegő diffúziója az építési anyagokon keresztül. A likacsos tégla, a kövek, a faanyagok, a vakolat mind jó példa erre. A szerkezet egész külső (föld feletti) felületének “lélegző" hatása jelentősen hozzájárul a ház levegőjének cserélődéséhez.
